A brüsszeli csipke lenfonalból készült -a legfinomabb szál a brabanti volt. (Brabant a 10-15. század között Németalföldi állam, melynek  székhelye Brüsszel volt. Magába foglalta a mai Hollandiához tartozó Észak-Brabant, illetve a belga Antwerpen, Flamand-Brabant, Vallon-Brabant tartományokat és a Brüsszel Fővárosi Régió területét. 1830 után a mai Belgium egyik tartománya, amelyet 1995-ben nyelvi alapon két részre osztottak:
  1. Flamand-Brabant - Flandria régió része
  2. Vallon-Brabant - Vallónia régió része
A legkorábbi csipkék kizárólag vetéltek voltak, a 18. századtól kezdve terjedt el a varrott csipke. Manapság a brüsszeli csipkék szinte kizárólag varrottak. A csipke hálóját régebben varrták vagy vetélték, ma géppel előállított tüll szolgál a csipke hálójául (Bobbinet-gép).

A belga csipkekészítés eredetét homály fedi, nem ismert. V. Károly német-római császár (1500–1558) uralkodásának idejéből származik, aki elrendelte, hogy a csipkekészítést a németalföldi tartományok iskoláiban és zárdáiban oktassák. Az ezt követő reneszánsz és a felvilágosodás idején a csipke igen keresett, divatos tárgy lett.
A csipkekészítést technikáit is belga területen fejlesztették ki. A varrott csipkét ma is készítik Aalst város környékén, ezt a csipkét a közeli Brüsszelben árusították a legkorábbi időktől fogva, ezért általában "brüsszeli csipke" néven volt ismert. A másik technika a vert csipke, amely elsősorban Brugge város és környékén terjed el.

Mivel a csipkekészítés igen hosszadalmas és nehézkes folyamat, ma már nem léteznek csipkegyárak Belgiumban, de körülbelül ezren (túlnyomó részt 50 és 90 év közötti asszonyok) ma is készítenek csipkét. Az egyik leghíresebb, ma is aktív manufaktúra a Louise Verschueren, http://www.belgian-lace.com